Cégalapítás lépésről lépésre
A megfelelő társasági forma kiválasztása
A sikeres vállalkozás első cégalapítása előtt alaposan át kell gondolni, hogy milyen formában szeretnénk működtetni vállalkozásunkat. A leggyakrabban választott társasági formák a korlátolt felelősségű társaság (Kft.) és a betéti társaság (Bt.). Mindkét forma esetében más-más előnyökkel és kötelezettségekkel kell számolnunk.
Alapvető követelmények
A cégalapítás folyamata során számos dokumentumra és hivatalos eljárásra van szükség. Az alapító okirat elkészítése kötelezően ügyvédi közreműködést igényel. Ebben kell meghatározni olyan alapvető információkat, mint a cég neve, székhelye, tevékenységi köre és a tulajdonosok adatai. A székhely kiválasztásánál fontos, hogy rendelkezzünk az ingatlan tulajdonosának hozzájárulásával.
Tőkeigény és felelősség
A cégalapítás anyagi vonzata nagyban függ a választott társasági formától. Míg egy Kft. esetében 3 millió forint törzstőkére van szükség, addig egy Bt. alapításánál nincs minimális tőkekövetelmény. A felelősségi kérdések is eltérőek: a Kft.-nél korlátozott, míg Bt. esetén a beltagnak korlátlan a felelőssége.
Adminisztratív teendők
Az egyszerűsített cégalapítás esetén a folyamat gyorsabb és költséghatékonyabb lehet. A szerződésminta alkalmazásával és megfelelő ügyvédi közreműködéssel akár néhány nap alatt bejegyezhetik a céget. A bejegyzést követően azonnal intézkedni kell a bankszámlanyitásról és a könyvelő megbízásáról. A cégbejegyzési eljárás során a cégbíróság ellenőrzi a benyújtott dokumentumokat és adatokat.
Költségek és határidők
Az elmúlt években jelentősen egyszerűsödött a cégalapítás folyamata, hiszen 2017 májusa óta a Kft. és Bt. alapítása illetékmentes. Az egyszerűsített eljárás keretében, szerződésminta alkalmazásával a bejegyzés gyorsan és költséghatékonyan megvalósítható. A bejegyzési kérelem benyújtására az aláírástól számított 30 nap áll rendelkezésre.
A csereszerződés jogi háttere és előnyei
A szerződés alapjai
Amikor két fél kölcsönösen át kívánja ruházni egymásra tulajdonjogát, az ingatlanok közötti csereszerződés jelentheti a legjobb megoldást. Ez a szerződéstípus lehetővé teszi, hogy a felek pénzmozgás nélkül vagy minimális pénzmozgással cseréljenek tulajdont, ami különösen előnyös lehet az ingatlanpiacon.
Jogi követelmények
A csereszerződés esetében ugyanazok a szigorú alaki és tartalmi követelmények érvényesek, mint az adásvételi szerződéseknél. Kötelező az ügyvédi közreműködés és a szerződés írásba foglalása. A dokumentumnak tartalmaznia kell mindkét ingatlan pontos adatait, a tulajdonosok személyes információit, valamint a csere feltételeit és esetleges értékkülönbözet megfizetésének módját.
Gyakorlati szempontok
A csereszerződés megkötése előtt különös figyelmet kell fordítani az ingatlanok értékbecslésére. Amennyiben az ingatlanok értéke között különbség mutatkozik, a felek megállapodhatnak értékkiegyenlítésben. Ez az összeg ugyanúgy illetékköteles, mint egy hagyományos adásvételnél. A birtokbaadás történhet egyidejűleg, de a felek megállapodhatnak eltérő időpontokban is.
Költségek és illetékek
A szerződéskötéssel kapcsolatos költségek általában megoszlanak a felek között. Az ügyvédi munkadíj mellett számolni kell a földhivatali eljárás díjával és az illetékekkel is. A visszterhes vagyonátruházási illeték mértéke megegyezik az adásvételnél alkalmazott mértékkel, de csak az értékkülönbözet után kell megfizetni, amennyiben van ilyen.
Előnyök és kockázatok
A csereszerződés legnagyobb előnye a rugalmasság és a költséghatékonyság. A feleknek azonban tisztában kell lenniük az esetleges kockázatokkal is, mint például az ingatlanok rejtett hibái vagy a birtokbaadás időzítésének problémái. Ezért különösen fontos a megfelelő jogi képviselet és a szerződés precíz megfogalmazása.